A vérplazma a vér tiszta, szalmasárgaszínű, folyékony összetevője, amely létfontosságú fehérjéket tartalmaz.

A plazmában található fehérjék, köztük az albumin és a globulin, alapvető szerepet játszanak a véralvadásban és a szervezet fertőzések elleni védekezésében. A donáció során nyert plazmát gyakran használják fel életmentő terápiák létrehozására olyan ritka betegségekben szenvedő betegek számára, akiknek a szervezete nem képes ezeket a létfontosságú funkciókat saját maga ellátni.

Plazmaadás során a folyadékvesztés mellett a plazmában található fehérjék (amiből a gyógyszerek készülnek) egy része is levételre kerül, a következőkben láthatjuk, hogy milyen szerepük van, és mit tehetünk, ha szintjük lecsökken.

IgG:

Amikor a szervezet egy kórokozóval találkozik, vagy védőoltást kap, az adott kórokozóval szemben egy különleges fehérje, ún. immunglobulin-M (IgM) képződik. Ha a fertőzés lezajlott, vagy a szervezet ugyanazzal a kórokozóval vagy oltóanyaggal többször érintkezett, akkor ún. immunglobulin-G (IgG) képződik. Ennek az IgG-nek van védő hatása a szervezetünkben, és függően attól, hogy korábban milyen fertőzéseken esett át valaki, szintje egyénenként nagyon eltérő lehet.

Jelenleg csak azok a személyek adhatnak plazmát rendszeresen, akiknél az IgG-érték legalább 6 g/l. Ez a minimális érték a donorok saját egészsége és a plazma minősége szempontjából is lényeges. Fontos, hogy ezt az értéket az étkezés és életvitel nem befolyásolja. Szintjét csak a plazmaadások között eltelt idővel lehet növelni.

Összfehérje:

A fehérjék szervezetünk nélkülözhetetlen alkotói. Részt vesznek a test felépítésében és a létfontosságú funkciók fenntartásában is. Az ajánlott napi fehérjebevitel 0,8 g fehérje/testsúlykg/nap, ami a gyakorlatban egy átlagos felnőtt esetén napi 50-60 g fehérjét jelent.

Fehérjeszintünket csökkenti a plazmaadáson kívül a rendszeres sport vagy az aktív fizikai munka is. Ennek megfelelően a napi ajánlott fehérjebevitel akár kétszeres is lehet.

Jelenleg csak azok a személyek adhatnak plazmát rendszeresen, akiknél az összefehérjeérték legalább 60 g/l. Ez a minimális érték a donorok saját egészsége és a plazma minősége szempontjából is fontos. Ezt az értéket az étkezés és életvitel nagyban befolyásolja.

Jelenleg csak azok a személyek adhatnak plazmát rendszeresen, akiknél az összefehérjeérték legalább 60 g/l. Ez a minimális érték a donorok saját egészsége és a plazma minősége szempontjából is fontos. Ezt az értéket az étkezés és életvitel nagyban befolyásolja.

Hogyan emelhető az összfehérjeszintünk?

Az állati eredetű fehérjék közül a különböző típusú húsok a legkézenfekvőbb fehérjeforrások. Érdemes vigyázni azonban, és csak a kevésbé zsíros húsokat részesítsük előnyben, hiszen a plazmaadás folyamata során a zsíros táplálkozás hátrány, akár a plazma felhasználhatóságát is lehetetlenné teheti. Így érdemesebb a soványabb sertés- és szárnyashúsokat választani. A tejtermékek, sajtok, a tojás is kitűnő választás, ha valaki növelni szeretné a fehérjeszintjét.

Végül, de nem utolsósorban a növényi forrásból származó fehérjék közül a babot, borsót, lencsét, diót és különböző magokat kell megemlíteni.