A jó összehoz! – Lehetne ez a cikk egyik jelmondata is, hiszen ritka pillanatok egyike, amikor két igazán fontos cég két kiváló vezetője (akik egyben mérhetetlenül elfoglaltak is) egy helyen van. Egy közös, dolgozói plazmaadás alkalmával sikerült őket leültetni, és kifaggatni mindarról, ami maga a CSL: a betegek, a közös értékek, az innováció, a jövő.
– Kezdjük az elején. Meséljetek: hogyan került a CSL Magyarországa?
Attila: Először is talán érdemes tisztázni a két cég feladatait. Amíg a CSL Behring plazmaalapú gyógyszereket nyújt a magyar betegellátás számára, addig a CSL Plasma ezen gyógyszerek alapanyagának, a vérplazmának a gyűjtését végzi. Igazán büszkék vagyunk, hogy idén volt 10 éve, hogy a CSL Behring Kft. a magyar piacra lépett, 2015-ben pedig a CSL Plasma Kft. is megalakult, és megnyitotta első centrumát Miskolcon. Ezután jött 2016-ban Nyíregyháza, majd rá egy évre a debreceni centrumnyitás.
Tamás: Azóta pedig megállíthatatlanul robogunk előre. A CSL Plasma „fiatal kora” ellenére nagyon gyors fejlődési pályát járt be. A plazmagyűjtő centrumok magyarországi átlagát tekintve kijelenthetjük, hogy a mi plazmagyűjtési tevékenységünk a legeredményesebb. Ez azt jelenti, hogy az egy centrumra eső plazmagyűjtés aránya a CSL-nél magasabb, mint a többi hazai vérplazmagyűjtő versenytársunknál.
–Hogyan lehetséges ez? Hiszen a koronavírus miatt az elmúlt másfél évben világszerte csökkent a vérplazmaadások száma.
Tamás: Globálisan valóban visszaesés volt a plazmaadások számában, ezért is kapott külön figyelmet a magyarországi CSL, hiszen nekünk sikerült fenntartani, sőt még növelni is a plazmagyűjtés volumenét. Ennek egyébként külső és belső okait egyaránt látom. A külső okok között azt említeném meg, hogy szigorúan betartottuk azokat a veszélyhelyzeti intézkedéseket, amelyeket a Kormányzat hozott, és ezeket következetesen átültettük a gyakorlatba is. Ennek köszönhetően minden centrumunk folyamatosan tudott/tud működni.
De amit ennél is fontosabbnak tartok, azok a belső okok – és itt kiemelném a csapategységünket, a szervezettségünket, a fegyelmet, amivel a koronavírus-helyzetet kezeltük. A szakmai színvonalból nem engedtünk, sőt még jobban odafigyeltünk annak emelésére. Minden egyes kollégánk felvette az oltást a centrumainkban, ezzel is előtérbe helyezve a kollégák és a donorok biztonságát. Ezenkívül pedig, ami még nagyon fontos, az a kommunikációnk a donorok irányába a COVID-helyzet idején. Ugyanis sikerült megtalálni a donorainkkal azt a közös nyelvet, amivel határozottan, de ugyanakkor nagyon emberközeli módon, érthetően tudtunk kommunikálni. Bevezettük az Adom! Pontgyűjtő Programunkat is, amely sok új donort hozott a centrumainkba, illetve a meglévő donoraink is – még a képzeletünket is felülmúlva – nagyon megszerették. Szóval összességében azt látom, hogy ez egy nagyon szépen felépített, átgondolt tevékenység eredménye, amire nagyon büszkék lehetünk.
Attila: Egy kis érdekességet én is hozzáfűznék: a hazánkban összegyűjtött plazma rendkívül jelentős nagyságrendet képvisel, ugyanakkor azt látni kell, hogy a világ plazmagyűjtésének 65-70%-a az USA-ban történik. Az USA-ban 2020-ban 20%-kal csökkent a plazmaadások volumene, majd 2021-ben tovább csökkent, ami összefügg egyrészt a különböző országok koronavírus-intézkedéseivel, másrészt a potenciális donorok maguk is megbetegedtek, ennek következtében pedig csökkent a rendelkezésre álló plazmamennyiség. Ez egyébként a CSL Csoportra világszinten is igaz, így sajnos a termékek gyártási lehetőségei is visszaestek. Például az egyik legfontosabb készítményünk, az immunglobulinok gyártási kapacitása minimum egyharmadával csökkent. A pandémia korai szakaszában bevezetett intézkedéseink azonban meghozták a gyümölcsüket, melynek köszönhetően a plazmagyűjtés mennyisége is növekedésbe kezdett.
– Kanyarodjunk kicsit vissza. Sokan nem tudják, hogy mi történik a plazmájukkal, miután azt levették. Mi a CSL-nél levett vérplazma útja, amíg eljut a betegekig?
Attila: A CSL Plasma centrumaiban levett plazmát az anyacégünkhöz, az európai – jellemzően Svájcban és Németországban lévő – gyárainkba szállítjuk, amelyből ott gyógyszereket készítünk. A CSL Behring pedig ezekből a magyar betegek számára is olyan készítményeket juttat vissza hazánkba, amivel ritka, súlyos, életveszélyes betegségeket lehet gyógyítani. Az is büszkeségre adhat okot, hogy a CSL Behring piacvezető Magyarországon a vérplazmaalapú gyógyszerek piacán a termékportfóliót illetően – nevezetesen a legtöbbféle plazmaalapú készítményt mi forgalmazzuk Magyarországon. Olyan súlyos betegségek kezelésében segítünk, mint a traumás vagy a veleszületett vérzések kezelése, ezenkívül immunológiai betegségekben alkalmazott gyógyszereket forgalmazunk, valamint a hematológiában, neurológiában, immunmodulálásban szerepet játszó készítményeket. De például a magyar anyák, csecsemők védelmét szolgáló, az Rh-összeférhetetlenség megelőzésére is a CSL Behring az egyetlen cég, amely jelenleg gyógyszeres megoldást tud biztosítani. Továbbá a transzplantáció és az égési fertőzések kezelésében szerepet kapó gyógyszereink is vannak.
– Milyen érzés egy ilyen fontos küldetéssel és tevékenységgel rendelkező cég, mint a CSL Behring első számú vezetőjének lenni?
Attila: Nagyon nagy megtiszteltetés, hogy ezen a területen dolgozhatok, hiszen itt tényleg ritka és súlyos betegek ellátásában veszünk részt, és valóban heti szinten szembesülünk azzal, hogy ezek a betegek ilyen plazmakészítmények nélkül kritikus állapotba is kerülhetnek.
– Azt tudjuk, hogy egy-egy betegség esetén mennyi vérplazmaadásra van szükség?
Attila: Abszolút tudjuk. Erre léteznek egyrészt nemzetközi adatok, másrészt pedig – mivel egy liter plazmában egy bizonyos mennyiségű fehérje található, és tudjuk, hogy egy beteg egyéves terápiájához mennyi gyógyszer szükséges – ez pontosan ismert. Például egy veleszületett vérzékeny beteg egyéves kezeléséhez 1200 plazmaadás szükséges. Egy primer immunhiányos beteg egyéves kezeléséhez 130 donor levett vérplazmája kell. De például egy Alpha-1 antitripszin-hiányban szenvedő tüdőbeteg kezeléséhez több mint 900 plazmaadás szükséges éves szinten. Ezek óriási számok, ráadásul kb. 9-12 hónap telik el addig, amíg a plazmaadástól számítva a végén az adott beteg megkaphatja a szükséges gyógyszerét.
– Számszerűen hány ilyen beteg van Magyarországon?
Attila: Néhány igazolhatóan ismert számot tudok mondani. Például a primer immunhiányos betegek száma 500 fő. Nekik napi szinten kell kapniuk immunglobulint. A vérzékeny betegek száma 1200 körüli, az újszülött–anya Rh-összeférhetetlenség tekintetében pedig évente közel 10 000 ilyen esetről beszélhetünk. Azt fontos még hozzátennem, hogy az előbbiekben említett hemofília (vérzékenység) kezelésében Magyarország az élen jár, világszinten a top 3-ban vagyunk.
– Nemrég volt egy nagyon fontos esemény a két cég életében. A dolgozókkal együtt részt vettetek egy közös plazmaadáson. Hogyan jött ez az elképzelés? Kik vettek részt ebben a CSL Behringen és a CSL Plasmán belül?
Attila: Őszintén szólva ezt nagyon régóta tervezzük, Tamással már többször egyeztettünk erről. Egyrészről maga a pandémia okozta azt is, hogy később tudtuk a dolgozói plazmaadást megszervezni, de egyben a koronavírus- helyzet előmozdítója is ennek, hiszen most még fontosabbnak érezzük, hogy mi, dolgozók is példát mutassunk, és növeljük a tudatosságot, a társadalmi felelősséget, azaz motiváljuk a plazmaadást.
A CSL Plasma dolgozói nagyon nagy szeretettel fogadtak minket Miskolcon. Bemutatták nekünk a centrumot, a plazmaadás folyamatát, majd ezt követően jött a várva várt plazmaadás. Büszke vagyok, hogy a CSL Behring dolgozóinak szinte teljes létszáma plazmát adott ezen a napon. A CSL Plasma dolgozói előtt pedig megemelem a kalapom, mert hihetetlen nyugalommal és türelemmel álltak hozzánk mint donorokhoz. El is terelték ügyesen a figyelmet a tűszúrásról, szinte alig vettük észre. A plazmaadás közben pedig gyakorlatilag olyan, mintha este, kényelembe helyezkedve a kanapén néznénk a tévét, valójában semmit nem érzünk. A plazmaadás után pedig azonnal van lehetőség folyadék- és tápanyagpótlásra, kaptunk is sok finomságot, szendvicseket, fánkot. Szóval rendkívül motiváló volt, inspiráló az egész csapatunk számára plazmát adni, természetesen személyesen számomra is.
Tamás: Eleve sok olyan kollégánk van, aki egyébként saját maga is donor, tehát rendszeresen jár plazmát adni. Sőt, több donorunkból kiváló kollégáink is lettek. Külön öröm, hogy a közös plazmaadáson a vezetőségből is többen adtak plazmát, például dr. Kaibás András, az orvosszakmai vezetőnk is. Azt gondolom, hogy jó példát mutattunk ezzel minden donorunk számára, bebizonyítva, hogy a vérplazmaadás mennyire fontos, és mennyire nagy jelentőséget tulajdonítunk ennek cégen belül is.
– Lesz még ilyen közös akció?
Attila: Mindenképpen, hiszen eleve két donáció kell ahhoz, hogy utána felhasználásra kerüljön az adott plazma, legalább is én ezt tanultam a CSL Plasmás kollégáktól. (nevet) Szóval folytatjuk, de a tapasztalat egyébként is az, hogy aki egyszer elkezdi, az „függővé” válik.
– A CSL jelmondata, hogy „A betegekért vagyunk!”. Milyen betegszervezetekkel vagytok kapcsolatban, és ez a kapcsolat hogyan néz ki a mindennapokban?
Attila: Mint gyógyszercég sajnos nagyon limitált lehetőségek között tudunk velük kapcsolatot tartani, ugyanakkor minden egyes Magyarországon lévő betegszervezettel együttműködünk. Tudjuk, hogy például a hemofíliás betegeknek rendszeres, éves táboraik vannak, amelynek a megrendezését előszeretettel támogatjuk. Az angioödémás betegeknek pedig az önadagolás betanulását támogatta korábban a CSL Behring, amely kiemelten fontos ezen betegcsoport számára, különösen, amikor nagyon gyors reakcióra van szükség a gyógyszer beadását illetően.
– A CSL Plasma folyamatosan méri a donorai elégedettségét. Mit szeretnek a leginkább a CSL-ben?
Tamás: A legutóbbi piackutatásunkban egyértelműen kirajzolódott, hogy a donoraink a szakmai színvonalunkkal a legelégedettebbek. Azt gondolom, hogy ennek a fenntartása, sőt fokozása adja azt a biztonságérzetet számukra, amelyet eddig is értékeltek bennünk. Fontosnak tartom a pozitív, támogató légkört, amelyet türelmes és kedves kollégáink biztosítanak számukra.
A jövőre nézve az egyik legfontosabb változás az új generációs plazmaferézisgépeink bevezetése, amely jelenleg is zajlik centrumainkban. Az új gépek még gyorsabbak, hatékonyabbak, a donor szervezetét még kevésbé terhelik meg a vérplazma levétele során. És ami nem utolsó szempont: sokkal halkabban működnek, mint a korábbi eszközeink. Úgyhogy ez a következő lépés, de van még rengeteg ötletünk a jövőre nézve.
– Azt kijelenthetjük, hogy a fejlődés ebben az iparágban hihetetlenül fontos, évente több milliárd dollárt költ a CSL innovációra. A CSL Behringnél milyen új kutatások folynak?
Attila: A CSL Behring azt szokta mondani magáról, hogy az innováció a DNS-ünkben van. A CSL Behring bevételeinek több mint 10%-át fordítja egyébként innovációra, kutatás-fejlesztésre.
A jövőt illetően az egyik legígéretesebb készítményünk – amely akár 2-3 éven belül a betegek számára is elérhetővé válik – egy génterápiás készítmény az öröklött vérszegénység, a hemofília B kezelésére. A másik fontos terület, amelyet szeretnék megemlíteni, és amelyben cégünk is jelen van, az úgynevezett mRNS-technológia, amely új vakcina kifejlesztéséhez vezethet az influenza területén, és ez is forradalmasíthatja az influenza kezelését világszinten. A transzplantáció, valamint a súlyos szív- és érrendszeri betegségek területén is betegségmódosító, forradalmian új készítmények kifejlesztésén dolgozik a cég.
Úgyhogy azt mondhatom: ahogy az elmúlt 10 évben sikeres volt nemzetközileg és Magyarországon is a CSL Csoport, biztos vagyok benne, hogy ugyanolyan sikeres utat fogunk a következő 10 évben is bejárni.
Dr. Pankotai Tamás, a CSL Plasma Kft. cégvezetője
Gyógyszerész, 30 éves gyógyszeripari múlttal. 2015 óta a CSL Plasma első számú vezetője. Két közgazdász szakos egyetemista fia van, a felesége szintén gyógyszerész. Hobbija a kerékpározás, utazás, olvasás.
Dr. Lukács Attila, a CSL Behring Kft. ügyvezetője
Gyógyszerész és közgazdász, 25 éves gyógyszeripari múlttal. 2012 óta a CSL Behring első számú vezetője. Egy orvostanhallgató és egy középiskolás lánya van, illetve egy végzős, általános iskolás fia. Hobbija a kerékpározás, az olvasás és a családja, de ha ideje engedi, akkor előnyben részesíti az utazós és városnézős programokat is.
